Játék

Az életben mindannyian játékosok vagyunk. Akár tetszik, akár nem, mind részesei vagyunk a játéknak, és csak rajtunk múlik, hogy milyen mértékben éljük bele magunkat. Életünk órája, azon a napon kezdett járni, amikor megszülettünk, arról azonban fogalmunk sincs, hogy mikor fog megállni. Így hát, ha értelmesen, tartalmasan akarunk élni, nincs vesztegetni való időnk! De, hogyan fogjunk hozzá? Hogyan szítsuk fel magunkban a tüzet, amely újra feléleszt? Ez egyedül tőlünk függ. Ne beszéljük be magunknak, hogy úgy sem lehetséges...és hogy túl fáradtak, elfoglaltak vagyunk.....
Mindenkinek egyforma mennyiségű idő áll rendelkezésre....:))))))))
Csak ki kell pattantani a szikrát, ami elindít!
Milyen jó dolog belefeledkezni valamibe, és teljesen elveszíteni az időérzéket, hosszú órákon át dolgozni valamin, tekintet nélkül a fizetésre. Az életben az emberek zöme azért nem gyürkőzik neki igazán semminek, mert nem talál semmi érdemleges dolgot, ami felvillanyozná. Ha találunk magunknak egy olyan ügyet, amelyért síkra szállunk, akkor lángoló vágy, szenvedély fog égetni bennünket! Csuda jó érzés! Ha képesek vagyunk lángra gyúlni valami iránt, amit szeretünk csinálni, máris megszereztük a kezdő sebességet! Persze a lehetőség nem fog becsöngetni hozzánk...nekünk kell összeszedni magunkat, kimozdulni....és észre venni a lehetőséget, alkalmat!

Tárgyak

Rengeteg kedves, sűrűn használt vagy becsben tartott dolgok erős, velünk rezonáló, számunkra élvezetes energiákkal vesznek körül, engedik azok szabad áramlását a térben és körülöttünk. Ilyenkor világos élet céllal rendelkezünk. Számunkra kedves tárgyak. akadálytalan utat kínálnak az energiáknak, mi pedig élvezzük ezt, és boldog, szabad életet élünk. Fordított a helyzet, ha nem kedves, nem használatos, fölösleges dolgokkal bástyázzuk magunkat körbe.... Ezek lassítják, blokkolják az energiát, és egyre inkább a mozdulatlanság érzését keltik bennünk. Úgy érezzük, hogy megfulladunk! Tespedésük ragadós! Tehát, szabadulj meg a felesleges dolgoktól, szabadulj meg a felesleges tárgyaktól! Erős támogatást jelent, ha otthonunk szeretett használati tárgyakkal van berendezve. A lomok sokasága elvonja az erőnket. Mihelyt megszabadulunk e dolgok terhétől, szó szerint könnyebb lesz a testünk, lelkünk, szellemünk! Itt a tavasz, a nagy takarítás ideje...fogjunk hozzá, az első napsütéses napon! :)))

Tévedés

Ma, nagyon nagyot tévedtem.....és rettenetesen szégyelltem magam....
Aztán főztem egy nagy bögre kávét, leültem a kedvenc fotelomba....és rájöttem, hogy a tévedés kiváló tanítómester. A lecke, amelyet kínál, rendkívül eredményes, szigorú, és személyre szabott. A hibák egyediek, így a leckék kizárólag nekem készülnek.... A tévedés állhatatos tanár. Ha nem tanulok tőle, a nyakamra jár, és egyre kibírhatatlanabbá válik, amíg végül kénytelen-kelletlen beadom a derekam. Ha valóban tanulok a hibáimból, megváltoznak a tetteim, és a viselkedésem. Most felteszem magamnak a kérdést...alaposan megtanultam a leckét? Ezután, mit fogok másként tenni? Az élet útja, főleg tévedésekkel és megpróbáltatásokkal van kikövezve. Érdemes ezeket figyelembe véve élni.

Csalódás

A csalódások rátelepednek az életünkre, és egészen addig fojtogatnak majd, amíg el nem fogadjuk őket, és rá nem jövünk, hogy mit üzennek nekünk. Abban a pillanatban, amikor a csalódás révén tanulni, és fejlődni kezdünk, eloszlanak a sötét felhők, és felragyog a nap! A csalódásból diadal lesz. A csalódásokon keresztül megtanult megfizethetetlen leckére örökké emlékezni fogunk. Az élet bonyolult, csakhogy pont ebből a bonyolultságból bont virágot az értelem és a szépség. Minden csalódás magában hordozza a boldogság magvát.

Tökéletes

Ne olyan országot akarjunk, amelyikben minden tökéletes! Mert a kifogástalan ízlés a múzeumőr erénye. Ha lenézzük a rossz ízlést, akkor nem lesz sem festészetünk, sem táncművészetünk, sem palotánk, sem kertünk. Finnyáskodunk, mert félünk a piszkos földmunkától. Tökéletességigényünk sivársága megfoszt tőlük. Olyan országot találjunk ki, amelyben egyszerűen mindenki lelkesen dolgozik.

Visszavert sugár

Nemcsak a szemünk, a lelkünk is csak a visszavert sugarakat érzékeli. Ami belőlünk jön, azt nem látjuk - mert magunkat nem is ismerjük. A valóság az, hogy amikor rád nézek, nem azt látom, aki valóban vagy, és nemcsak azt, amit magamból rád vetítek, hanem azt is, akivé ezzel a vetítéssel átvarázsollak. Megjavíthatlak, és elronthatlak -ez az, amit csak kevesen tudnak.

Varázsvilág

Minden egyes ember varázsvilágban él. De, Önmagadon nem látod. Saját ketrecéről, senki sem tud. Ezt akkor lehet csak érezni, ha mással beszélsz. Egy másik világ! Végtelen múlttal, emlékekkel, ismeretlen érzésekkel. Belebújni egy másik ember lelkébe, nagyobb kaland, mintha egy másik bolygóra lépnél. Érthetetlen világ! A szavaink egyformák, csakhogy neki mást jelentenek. Ha kimondod anya..... mást gondolsz róla te is, én is. Az egyikünk szeme boldogan nevet, a másikunké fájdalmasan megvillan, mert gyógyulatlan sebhez értél. És ez így van minden szóval. Mindannyian a saját világunkban élünk, és nincs átjárás.