Az életben mindannyian játékosok vagyunk. Akár tetszik, akár nem, mind részesei vagyunk a játéknak, és csak rajtunk múlik, hogy milyen mértékben éljük bele magunkat. Életünk órája, azon a napon kezdett járni, amikor megszülettünk, arról azonban fogalmunk sincs, hogy mikor fog megállni. Így hát, ha értelmesen, tartalmasan akarunk élni, nincs vesztegetni való időnk! De, hogyan fogjunk hozzá? Hogyan szítsuk fel magunkban a tüzet, amely újra feléleszt? Ez egyedül tőlünk függ. Ne beszéljük be magunknak, hogy úgy sem lehetséges...és hogy túl fáradtak, elfoglaltak vagyunk.....
Mindenkinek egyforma mennyiségű idő áll rendelkezésre....:))))))))
Csak ki kell pattantani a szikrát, ami elindít!
Milyen jó dolog belefeledkezni valamibe, és teljesen elveszíteni az időérzéket, hosszú órákon át dolgozni valamin, tekintet nélkül a fizetésre. Az életben az emberek zöme azért nem gyürkőzik neki igazán semminek, mert nem talál semmi érdemleges dolgot, ami felvillanyozná. Ha találunk magunknak egy olyan ügyet, amelyért síkra szállunk, akkor lángoló vágy, szenvedély fog égetni bennünket! Csuda jó érzés! Ha képesek vagyunk lángra gyúlni valami iránt, amit szeretünk csinálni, máris megszereztük a kezdő sebességet! Persze a lehetőség nem fog becsöngetni hozzánk...nekünk kell összeszedni magunkat, kimozdulni....és észre venni a lehetőséget, alkalmat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése